Hibaüzenet

Warning: unlink(/var/www/clients/client19/web26/web/sites/default/files/css/follow.css): Permission denied drupal_unlink() függvényben (/var/www/clients/client19/web26/web/includes/file.inc 2282 sor).

A haj szerkezete

Haj (capillus) fejet borító testszõrzet. Hogy jobban megértsük hajunk felépítését - "mûködését" érdemes közelebbrõl is megismernünk.

A haj 97 %-át a keratin nevû fehérje, 3%-át pedig víz alkotja. A Sok-sok keratin szálacska szabályos szervezõdésébõl, és különleges elrendezõdésébõl jön létre a hajszálak nagy teherbíró-képessége. A keratin szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét határozzák meg.



A hajszál három rétegbõl áll:

1. Külsõ (hám)réteg (cuticula):
Lemezkék alkotják, melyek egymást tetõcserép-szerûen fedik, a hajszál belsejének védelmét szolgálják. A lemezkéket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be, mely védi a hajszálat a károsító környezeti hatásoktól. A cuticula állapotától függ a haj fényessége. Minél szabályosabban fedik egymást a cuticula lemezkék, annál selymesebb és fényesebb a haj, mivel visszaveri a fényt. Amikor száraz, fénytelen, töredezett a haj, az a cuticula károsodásának következménye. A hajszálak erõsége viszont a hajgyökerek állapotának függvénye.

2. Hajkéreg (cortex):
Ez a kutikula alatt közvetlenül meghúzódó réteg, a hajkéreg. Ez épül fel keratin szállakból. A haj rugalmasságáért, és erõsségéért felel.

3. Hajbél (medulla):
A hajszál közepén helyezkedik el a velõállomány, amely összeköti a gyökeret a külsõ résszel, átjárást biztosítva egyes anyagok és a levegõ számára mindkét irányba.

A hajnak felépítését tekintve két fõ része van: a fejbõrben levõ élõ hajgyökér, valamint a hajszál, mely látható, élettelen, elszarusodott. Valamennyi hajszál szõrtüszõben foglal helyet A hajgyökér alsó kiszélesedõ része a hajhagyma, ebben helyezkedik el a hajszemölcs. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek termelik a szõrszál ill. hajszál szaruanyagát.

A gyökér felsõ egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigy kivezetõje nyílik. A faggyú a haj bezsírosítását szolgálja, s megvédi a bõrt a kiszáradástól. A faggyúmirigyek alatt a simaizom nyalábokból álló hajmerevítõ izmok találhatók.

A hajvolumen, beleértve a hajszál átmérõjét is, alapvetõen a típustól függ. A szõkéknek van a legtöbb hajuk, akár 140 ezer szál is, míg a vöröseknek általában 90 ezer, a sötét hajúaknak pedig 60 ezer szál. A természet azonban gondoskodik az egyensúlyról, mert a lenszõke hajszál átmérõje legföljebb 0,05 mm, míg a sötét akár 0,2 mm vastag is lehet.

A szõrszálakra erõs hatással vannak a különféle hormonok, de a hajra legerõsebben a nõi hormonok hatnak. Ezért van kevesebb nõnek vékony haja, mint férfinak. Más adatok azt bizonyítják, hogy a nõi haj gyorsabban nõ. A zsírosodásért a férfi hormonok a felelõsek, ezért a gyerekeknek nem is zsírosodik a hajuk. Mint látható, a haj biológiája összetett és bonyolult, típusonként igencsak eltérõ. Minden típusú hajat másképp kell kezelni.